EEM2-40G USB-C 40Gbps külső ház M.2 NVMe SSD-hez

A):Az illesztőprogramok az operációs rendszerekben megtalálhatók, és teljesen automatikusan telepítésre kerülnek. A külső tok szabványos tárolóeszközként, például USB flash lemezként ismeri fel, és nincs további illesztőprogramra szükség.

B): Nincs szükség más drivert telepíteni, és el sem érhetők. Ha továbbra is problémái vannak a külső tokkal kapcsolatban, további tippeket találhat, amelyek segíthetnek a problémák megoldásában.

A):Ha a külső tok nem jelenik meg az "Eszközkezelő" alatt, előfordulhat, hogy az USB-port hibás.

B):Próbálja meg csatlakoztatni a külső tokot egy másik USB porthoz! Észlelnie kell a külső tokot, és a meghajtók automatikusan betöltődnek. Ha a probléma továbbra is fennáll, ellenőrzésképpen csatlakoztassa a külső tokot egy másik számítógép USB portjába!

A): A lemez inicializálásával beállítható a merevlemez működési módja.

B): A partíció master boot record (MBR) vagy GUID partíciós tábla (GPT) módban használható. Max. 2TB-os merevlemezek esetében használja az MBR opciót, ennél nagyobb méret esetében pedig a GPT-t ajánljuk. Ebből következően az inicializált lemezt meg kell formázni.

A): Ha ez bekövetkezik, az azt jelenti, hogy az operációs rendszernek nem sikerül beszerezni a megfelelő információkat a driverek telepítéséhez.

B): Ezt okozhatja hibás USB kábel vagy sérült eszköz. Ha a probléma továbbra is fennáll, ellenőrzésképpen csatlakoztassa a külső tokot egy másik számítógép USB portjába!

A): Az újonnan vásárolt merevlemezt első használat előtt inicializálni kell.

B): Ha az új lemez nem inicializálódik automatikusan, nyissa meg a „Lemezkezelőt”, kattintson jobb egérgombbal a kivánt eszközre, és inicializálja!

A): Az illesztőprogramok az operációs rendszerekben megtalálhatók, és teljesen automatikusan telepítésre kerülnek. A külső tokot (adaptert/dokkolóállomást) szabványos tárolóeszközként, például USB flash lemezként ismeri fel, és nincs szükség további illesztőprogramokra.

B): Nincs szükség más drivert telepíteni, és el sem érhetők. Ha továbbra is problémái vannak a külső tokkal (adapter/dokkoló állomás), akkor további tippeket találhat, amelyek segítenek a problémák megoldásában.

A): Ha a külső tok (illesztő/dokkoló állomás) nem jelenik meg az "Eszközkezelő" alatt, előfordulhat, hogy az USB-port hibás. Lehetséges továbbá, hogy a számítógép gyenge tápegységgel rendelkezik az USB portok számára, és a tápellátás nem elegendő egy külső tok működtetéséhez (a HDD nem pörög). Ez különösen a régebbi számítógépek esetében jelent problémát, ahol a forrás már a paramétereinek korlátait feszegeti. Ebben az esetben segéd tápegységgel rendelkező USB hub használata segítene, amellyel a külső tok (adapter/dokkoló állomás) a számítógéphez csatlakozik.

B): Próbálja meg csatlakoztatni a külső tokot (adaptert/dokkolóállomást) egy másik USB porthoz, lehetőleg a számítógép hátulján. A külső tokot (adaptert/dokkolóállomást) észlelnie kell, és a meghajtók automatikusan betöltődnek. Ha a probléma továbbra is fennáll, ellenőrzésképpen csatlakoztassa a külső tokot (adaptert/dokkolóállomást) egy másik számítógép USB portjába!

A): Ha ez bekövetkezik, az azt jelenti, hogy az operációs rendszernek nem sikerül beszerezni a megfelelő információkat a driverek telepítéséhez.

B): Ezt okozhatja hibás USB kábel vagy sérült eszköz. Ha a probléma továbbra is fennáll, ellenőrzésképpen csatlakoztassa a külső tokot (adaptert/dokkolóállomást) egy másik számítógép USB portjába!

A): Ha ez történik, akkor azt jelenti, hogy a Windows operációs rendszer nem rendelt meghajtóbetűjelet az új tárolóeszközhöz.

B): Ha a meghajtóbetűjel nincs hozzárendelve, nyissa meg a „Lemezkezelő" lehetőséget, kattintson jobb gombbal a kívánt meghajtóra, és kézzel rendelje hozzá a meghajtó betűjét! Ha a meghajtóbetűjel nem rendelhető a lemezhez, előfordulhat, hogy a lemezt "dinamikus" formátumban formázták meg. Ha meg akarja őrizni a lemezadatokat, csatlakoztassa az eredeti készülékhez, és készítsen biztonsági mentést a lemezről! Ezután konvertálja azt normál lemezre, inicializálja MBR-re (vagy GPT-re, lásd a többi pontot), majd hajtson végre alacsony szintű formázást (például az Low Level Format Tool-t használva)!

A): Az újonnan vásárolt merevlemezt első használat előtt inicializálni kell.

B): Ha az új lemez nem inicializálódik automatikusan, nyissa meg a „Lemezkezelőt”, kattintson jobb egérgombbal a kivánt eszközre, és inicializálja!

A): A lemez inicializálásával beállítható a merevlemez működési módja

B): A partíció master boot record (MBR) vagy GUID partíciós tábla (GPT) módban használható. Max. 2TB-os merevlemezek esetében használja az MBR opciót, ennél nagyobb méret esetében pedig a GPT-t ajánljuk. Ebből következően az inicializált lemezt meg kell formázni.

A): Ha a külső tok (adapter/dokkoló állomás) 3.5“ HDD-vel nem jelenik meg az "Eszközkezelő" alatt, előfordulhat, hogy a behelyezett lemez nem működik.

B): Ellenőrizze, hogy a tápegység be van-e dugva, és a külső tok (adapter/dokkoló állomás) be van-e kapcsolva a hálózati kapcsolóval! Ha a lemez megfelelően van ellátva, akkor felpörög (hallás alapján érzékelhető).

A): Az AXAGON külső tokjai (adapter/dokkoló állomás) mindig a legfrissebb firmware-t használják, amelyek támogatják az összes kapacitású lemezt.

B): A 2TB-os korlátozás a partíció maximális méretének kerül beállításra, amikor a lemez a master boot recorddal (MBR) inicializál. Ha nagyobb partíciót szeretne létrehozni a külső tokban tárolt merevlemezen (például 3TB vagy több), akkor a lemez inicializálásakor ki kell választania a GUID partíciós táblát (GPT). Ebből következően az inicializált lemezt meg kell formázni.

A): A külső AXAGON tokok (adapter/dokkoló állomás) támogatják az USB Mass Storage protokollt, így egyszerűen csatlakoztathatók a TV-hez.

B): 2TB-nál nagyobb lemez használata esetén egyes TV-k nem támogatják a GPT formátumot. Ebben az esetben az MBR formátumot kell használni a lemez inicializálásakor.

A): A megfelelő leállítási beállításhoz ezt a funkciót az összes alkatrésznek az operációs rendszer és a merevlemez, azaz az USB vezérlő, a tok elektronikája és a merevlemez közötti útvonalon kell támogatnia. A tétlen lemezek leállítását az operációs rendszer állítja be, de nagyon bonyolult.

B): Javasoljuk az egyik ingyenes program használatát, ahol a folyamat többnyire leegyszerűsödik. Például a HDDScan segítségével (http://hddscan.com/). A program képes ellenőrizni, hogy a lemez és az összes komponens támogatja-e a funkciót. Válassza a "Spindown" lehetőséget a lemez azonnali leállításához. Az "Energiagazdálkodás" szakasz csúszkájával beállíthatja a leállítási időt.

A): Ellenőrizze, hogy az M.2 lemeztípus NVMe (ez a doboz nem SATA M.2 vagy mSATA lemezekhez készült)

B): Frissítse NVMe M.2 lemezének firmware-jét a gyártó segédprogramjával

C): Frissítse a külső doboz firmware-jét - letöltési hivatkozás

Állítsa be az AKTÍV profilban az alvó merevlemez idejét akkumulátoros és hálózati tápegységhez 0 percre / Soha.

A) Útvonal Windows 10-ben: Beállítások > Rendszer > Energiagazdálkodás és alvó állapot > További energiabeállítások > AKTÍV profilban Tervbeállítások módosítása > Speciális energiabeállítások módosítása > Merevlemez > > Elteltével kapcsolja ki a merevlemezt.

B) Útvonal Windows 11-ben: Írj a keresőbe: Vezérlőpult > Hardver és hang > Energiagazdálkodási lehetőségek > AKTÍV profilban Tervbeállítások módosítása > Speciális energiabeállítások módosítása > Merevlemez > Elteltével kapcsolja ki a merevlemezt.

Az AXAGON szűkítő a M.2 SSD meghajtókhoz alapjában véve csupán az M.2 csatlakozó PCI-Express-re vagy SATA-ra történő átalakítása. Maga a szűkítő nem tartalmaz vezérlő elektronikát és semmilyen vezérlést nem igényel. Az olyan régebbi operációs rendszerekben, mint a Windows 7, ellenőrizni kell a lemezkezelő hozzáférését.
Az M.2 adapter helyes működéséhez szükség van arra, hogy:
- a számítógép alaplapja támogassa az M.2 meghajtókat - a SATA meghajtók támogatottsága gyakoribb, mint az NVMe meghajtóké,
- a számítógép alaplapja támogassa a PCI-Express buszából a bootolást - az operációs rendszer M.2 NVME meghajtóra telepítése esetén,
- az M.2 SSD meghajtó kezelő hozzáférhető legyen - ez elsősorban a Windows 7-ben az NVMe meghajtókra vonatkozik.

Az M.2 meghajtók alaplemez részéről történő támogatásának megállapításához kérje az alaplemez gyártójának a műszaki támogatását. Egyes esetekben a BIOSu/UEFI update is elegendő.
A kezelő M.2 SSD meghajtóhoz való hozzáférésének megállapításához látogasson el a weboldalra vagy forduljon műszaki támogatásért a meghajtó gyártójához.

Az alaplap BIOSu/UEFI rendszerében legtöbbször csak az alaplaphoz sorolt SATA-ra csatlakoztatott meghajtók jelennek meg. Az NVMe meghajtó rendszerint a „bootolási sorrend a meghajtókról“ ajánlatban jelenik meg.
Ez az „M.2 adapter működéséhez szükséges követelmények“ fejezet feltételeinek teljesülése esetén érvénye.

A): Ha a számítógép nem működik a kártyával, vagy a kártyát tévesen ismeri fel az “Eszközkezelőben”, vagy egy sárga felkiáltójel jelöli a drivert, vagy az “Eszközkezelő” a következő hibakódot generálja: “Code 10 - Az eszköz nem indítható el”, a kártya összeütközésben van a számítógép egy másik eszközével.

B): A legtöbb esetben ez az összeütközés megoldható a kártya másik PCI (PCIe) foglalatba helyezésével, és a BIOS szabad erőforrást rendel a kártyához. Ha ez nem segítene, próbálja meg egyedül a kártyát, egyéb behelyezett kártya nélkül. Ha a kártyát nem lehet áthelyezni egy másik foglalatba, akkor visszaállíthatja a számítógép BIOS-jét (a fedélzeten lévő jumperrel vagy a tartalék akkumulátor kihúzásával, javasoljuk, hogy jegyezze meg az összes eredeti beállítást, és állítson vissza mindent a szükséges értékekre). Ez az IRQ, DMA és I/O erőforrások újraelosztását eredményezi.

A): Ha a hálózati kártya nem jelenik meg az "Eszközkezelő" alatt, az USB-port (vagy egy belső hálózati kártya esetén PCIe-bővítőhely) meghibásodhatott.

B): Próbálja meg csatlakoztatni a hálózati kártyát egy másik USB porthoz (vagy egy másik PCIe kártyahelyre a PC alaplapon belső hálózati kártya esetén, vagy ideiglenesen válassza le az összes többi PCIe kártyát). Ekkor észlelnie kell a hálózati kártyát, és fel kell ajánlania a meghajtók telepítését. Ha a probléma továbbra is fennáll, ellenőrzésképpen csatlakoztassa a hálózati kártyát egy másik számítógép USB portjába!

A): Az újonnan vásárolt merevlemezt első használat előtt inicializálni kell.

B): Ha az új lemez nem inicializálódik automatikusan, nyissa meg a „Lemezkezelőt”, kattintson jobb egérgombbal a kivánt eszközre, és inicializálja!

A): Először próbálja meg áthelyezni a kártyát egy másik PCI-e bővítőhelyre eszközkonfliktus esetén. A problémát rossz minőségű vagy sérült SATA kábel is okozhatja.

B): Ellenőrizze, hogy van-e helyesen igazított partíció az SSD-n (az információ megjelenítésére szolgáló programmal, például az ASS SSD Benchmarkkal) www.howtogeek.com/256859/dont-waste-time-optimizing-your-ssd-windows-knows-what-its-doing/. A következő lépés annak ellenőrzésére szükséges, hogy a TRIM működik-e, lehetőleg az SSD TRIM ellenőrző eszközprogrammal, amely letölthető a forums.anandtech.com/showthread.php?t=2302578 címről, ahol a használat leírása is megtalálható. 15 másodpercnél hosszabb késleltetést javasolunk.

A): A lemez inicializálásával beállítható a merevlemez működési módja

B): A partíció master boot record (MBR) vagy GUID partíciós tábla (GPT) módban használható. Max. 2TB-os merevlemezek esetében használja az MBR opciót, ennél nagyobb méret esetében pedig a GPT-t ajánljuk. Ebből következően az inicializált lemezt meg kell formázni.

A):Ez az alaplap PCI-e buszától függ. Ha az alaplapnak nincs legalább PCI-e 2.0 busza, a vezérlő használata nem lesz előnyös.

B): A PCI-e 1.0 verziója (1.1) 250 MB/s maximális sávszélességet tartalmaz egy sávon, a 2.0 verziónak 500 MB/s elméleti sávszélessége van egyetlen sávon, ez gyakorlatban körülbelül 400 MB/s (a busz levonása után). Tehát ha az SSD-t egy belső SATA II vezérlőhöz csatlakoztat, a korlát 300 MB/s, ha 2.0-s verziójú SATA III vezérlőhöz, akkor a korlát kb. 400 MB/s lesz. Erről többet a következő címen tudhat meg: http://www.axagon.eu/hu/novinky/novinky/sata-6g-es-pci-e-busz

A): A bevezetési idő természetesen hosszabb, mire a vezérlő és a csatlakoztatott lemezek észlelésre kerülnek. A "Quick Boot" funkció engedélyezésével az alaplap BIOS-ában rövidíthető az indítási időt. Az újabb alaplapok esetében ez a funkció a "Gyors boot" néven keresendő. Az átfutási idő természetesen az operációs rendszert tároló SSD/HDD-től és a számítógéphez csatlakoztatott perifériák számától is függ.

B): Újabb alaplapok esetében célszerűbb a leállítás (a kikapcsolás helyett) funkció használata.

A): Az ADSA-ST bitről bitre klónozza a lemezeket, függetlenül azok tartalmától. A lemez azonos másolata jön létre. A klónozás feltétele, hogy a forráslemezen ne legyen hibás szektor (különben a klónozás leáll). Ha a cél merevlemez kisebb, mint a forrás merevlemez, a klónozás nem indul el.

B): A klónozáshoz a cél merevlemeznek azonosnak vagy nagyobb méretűnek kell lennie a forrásénál. Ha a cél merevlemez mérete nagyobb, mint a forrásé, a forrás merevlemez partíciója létrejön a cél merevlemezen, és a következő hely hozzárendelés nélkül marad. A klónozás után a partíciót közvetlenül kiterjesztheti a Windows lemezkezelőben, ha a hozzá nem rendelt helyet használja, vagy új partíciót is létrehozhat.

A): A csatlakozók kompatibilisek, de az USB 3.2 Gen 1 (USB 3.0) csatlakozó belsejében még további öt érintkező található. Az USB 3.2 Gen 1 (USB 3.0) csatlakozó általában kék (kivételesen fekete) műanyag színéről azonosítható.

B): A fő különbség az adatátvitel sebessége. Az USB 2.0 elérheti a 30 MB/s maximális sebességet, míg az USB 3.2 Gen 1 (USB 3.0)  képes akár 600 MB/s elméleti sebesség elérésére is. Ha a 120 MB/s olvasási sebességű merevlemezt a külső tokba helyezi, akkor az USB 2.0-n lévő toknál csak negyedannyi, azaz körülbelül 30 MB/s sebességet használhat.